|
A ferencesek Guadalupéja
Budán, a Magyar szentek templomában
december 12-én immár harmadik alkalommal tartják meg a Guadalupei Szűz
Mária emléknapját. Az idei ünnep a ferences rend születésének
nyolcszázadik évfordulójához is kapcsolódik, így külön hangsúlyt kap
majd a programban a világhírű mexikói Mária-kegyhely Szent Ferenc
követőihez kötődő alapítása is.
Egyfajta spirituális hangolódásként a templomba érkező „zarándokok",
érdeklődők 16 órától Franco Zeffirelli Poverellóról szóló,
1972-ben készült, lírai hangvételű, Napfivér, Holdnővér című
filmjét tekinthetik meg. A megnyitót követően 18.30 órakor kerül sor a
szentmisére, amelyet Palkó Julián OFM mutat be.
„Mária szeplőtelen szíve út az Istenhez" -- a ferences lelkipásztor ezt
a gondolatot szánja homíliája vezérfonalának. A Szűzanya 1531. december
9-én jelent meg először a Tepeyac-dombon Juan Diego
Cuauhtlatoatzinnak (náhuatl nevén: Beszélő Sasnak), aki a
spanyol gvárdiánnak, Juan de Zumárraga mexikóvárosi püspöknek
számolt be a történtekről. A kezdetben hitetlenkedő, „bizonyítékot" kérő
Zumárraga -- miután meglátta az indián hírhozó köpenyén (tilmáján)
megjelenő Mária-képet -- segítette a kegyhely kialakítását és kultusza
terjesztését…
Mária egy egyszerű földművest, a tiszta lelkű Juan Diegót választotta ki
üzenete továbbadására, éppen akkor, amikor úgy tűnt, hogy Mexikó
evangelizálása holtpontra jutott. A csodás eseményeknek és a kegyképnek
köszönhetően 1538-ra az indiánok többsége megkeresztelkedett… (Hasonló
módon történtek a Fatimából kiinduló események is: a Szűzanya ott
szegény gyermekeken keresztül szólt az emberiséghez; II. János Pál
1984-ben ennek nyomán ajánlotta fel a világot és különösen Oroszországot
Máriának, hozzájárulva ezzel a szovjet ateista ideológia
összeomlásához.) Fr. Julián többek között Mexikóváros, Csíksomlyó,
Lourdes, Fatima kisugárzására, az újpogányság kihívásaira és annak az
útnak a meglelésére szeretné irányítani az egybegyűltek figyelmét, amely
Mária szeplőtelen szívén át vezet Krisztushoz.
A Návay Ákos által szervezett emléknap eseményeit Fabók
Mariann, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze fogja össze, aki
többek között Mexikó evangéliumából (Nican Mopohua), a guadalupei
jelenések XVI. század közepén lejegyzett történetéből is felolvas
részleteket.
(Minden résztvevőt arra kérnek, vigyen
magával a templomba egy szál rózsát.)
Pallós Tamás
Kapcsolódó, ajánlott oldalak:
www.mundo.hu
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2007.04.08/1601.html
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2007.12.09/1202.html
http://ofm.hu
MEGJELENT!
Könyvborító letöltése PDF formátumban >>>
|
La Virgen de Guadalupe (eredeti) |
A Guadalupei Szent Szűz
képmása |
GUADALUPE-BÓL
JŐVE…
Guadalupe szent havában - múlt év decemberében-, szíves-örömest fogadtam
az „útbaigazítást”, miszerint egy budai plébániatemplomban Mexikó, s
egyben Latin-Amerika Boldogasszonyát ábrázoló kegykép található.
Tizenkét éve,(1994. dec. 12-én) hogy a Mexikóváros peremén elterülő
Tepeyac-dombon, a Szent Szűz 1531. évi jelenésének helyszínén jártam. Ez
a nap a világ leglátogatottabb (évente 20 millió zarándok!)
Mária-kegyhelyének fő ünnep- és zarándoknapja. A mintegy 11 000 km-re
lévő szent helyet „karnyújtásnyira” érezhettem miután a Petőfi-híd
túloldalán - A Magyar Szentek Plébániáján - ráleltem a csodás képre. A
„kijelölt” templom sekrestyéjében, a kép előtt állva boldogan osztottam
meg a plébános úrral mexikói élményeimet. Csakhamar szóba került a
Csíksomlyóba mének… c. vándor- fotókiállításom, ami 2005. Pünkösdjétől
járja a Kárpát-haza különböző városainak templomait. (Ennek
köszönhetően, az elmúlt két évben többször jártam templomban, mint egész
életemben…) A kiállítás terve ezzel meg is volt, amit még azzal
egészítettem ki, hogy áldásos és szép lenne december 12-én (2007-ben)
megnyitni, s összekötni a Guadalupe-i ünneppel. Néhány nappal később
„belső-felső hangok” tollba mondták a „Guadalupe-i Szent Szűz Ünnepe:
december 12., 2007” teljes ünnepi programját. (Ebben szerepel többek
között virrasztás, zarándoklat, kegyképszentelés, szentmise…) Miután ezt
a plébános úr is elfogadta, sőt támogatásáról biztosított, számomra ez
már szent-ügy, ami tíz hónap múlva születik meg…
Közben azt szorgalmaztam nála, hogy a kegykép a templombelsőben,
foglalhassa el méltó helyét. Ha már a templom - ahogy kell - mindig
nyitva(!) van, akkor legyen mindig nyitva a lehetőség is a kegykép
megtekintésére!. Amikor az erre alkalmas nyugati falat fürkésztem,
félreérthetetlen jelet mutatott a II. János Pál pápa áldásának emlékét
őrző márványtábla. Tudni kell - ami számomra megerősítés -, hogy a pápa
különösen szoros kapcsolatban állt a Guadalupe-i Szűz Máriával, akárcsak
Mexikóval és a mexikóiakkal. Ennek legfőbb tanúsága, hogy az ő
személyében látogatott el első alkalommal katolikus egyházfő a
Tepeyac-dombra (1979). Itt később hatalmas bronzszobrot emeltek a
Szentatya tiszteletére. A Szent Szűz iránt érzett szeretetét jól mutatja
az is, hogy 1990. május 6-án a Guadalupe-i Szent Szűz kápolnájában
Boldoggá(!) avatta Juan Diegot, aki Cuauhtlatoatzin néven,
csicsimeka indiánként született. Neki jelent meg a Szűz Anya, először
1531. december 9-én, (Mária Szeplőtelen Fogantatása ünnepén) a
Tepeyac-dombon.
II. János Pál az új évezredben Boldog Juan Diegot - 2002. július 31-én
-, Szentté(!) avatta.
Azzal, hogy Juan Diego ferences szerzetesek hatására keresztelkedett
meg, figyelemreméltó kapcsolódást fedezhetünk fel a Csíksomlyót
megalapító és a mai napig ott szolgáló ferences szerzetesek, s így
Mexikó valamint a Kárpát-medence legjelentősebb búcsújáró helye közt.
Ami a mexikóiaknak a Guadalupe-i Szent Szűz kultusza és a Tepeyac-domb,
az nekünk, magyaroknak a Csíksomlyói Szűz Mária, s vele Csíksomlyó! Ha
úgy tetszik a határontúli testvéreinkkel úgy tartozunk össze, mi
anyaországiak, ahogy - e két nép – Mária Országának magyarjai és Mexikó
Boldogasszonyának gyermeke!
De térjünk vissza a budai plébániatemplom nyugati falához. Mert itt van
a Titok!!!
Noha szép falfelület kínálkozik a kegyképnek ezen az oldalon, a köztes
keresztelőkápolna lehetőségéről álmodni sem mertem volna. Szívem nagyot
dobbant, mikor érdeklődésemre a plébános úrtól megtudtam, hogy a kápolna
használaton kívül van! (Talán nem véletlen!)
Igen, ez a kápolna lehetne a magyar nemzet felajánlása hálából, az Egek
Királynőjének!
Így lett teljes egy kiállítás tervével kezdődő és egy - reményeim
szerint - hagyományt teremtő ünneppel folytatódó, s végül
kápolna-avatással záruló szellemi zarándokút.
Hiszen nem tudhatjuk előre, hogy: milyen hosszú út előtt állunk, mikor
indulunk el, mikor és hova érkezünk meg, végül mikor s miként válik az
jelentőssé életünk során.
De egyet tudnunk kell: még a leghosszabb út is egyetlen lépéssel
kezdődik!…
Ahogy mindenkinek, nekem is meg van a magam útja. Igaz, én
„kerülő-úton”, Mexikóból tíz év után találtam haza, Csíksomlyóba
(2004-ben), ahonnan „kör-utam” visszatért kiindulási pontjába
Budapestre, 2007-ben. Várakozással és reménnyel tölt el, hogy talán
lesznek többen, akik - ha másként, korábban nem - a december 12-i
nevezetes ünnepnapon keresztül jutnak el önmagukhoz, s a végső
igazsághoz… Úgy legyen!
Áldás, békesség!
Návay Ákos
2007. Esztendő, jégbontó (február) hava
Letöltés PDF formátumban >>>
Elérhetőségek:
mundo@mundo.hu
Telefon: 06-30-429-3231
FÉNYKÉPEK
|
